Lehet-e egy magyar vállalkozónak cége Kubában? Amit a hatályos befektetési törvény szó szerint enged
A hatályos kubai külföldi beruházási törvény, a 2014. évi 118. törvény szerint külföldi természetes és jogi személy is lehet beruházó, három formában: vegyes vállalat, nemzetközi gazdasági társulási szerződés vagy száz százalékban külföldi tulajdonú cég
PÉNZCUBAKUBACÉGALAPITÁS
kubainfo
9/3/202612 min read
Igen. A hatályos kubai külföldi beruházási törvény, a 2014. évi 118. törvény szerint külföldi természetes és jogi személy is lehet beruházó, három formában: vegyes vállalat, nemzetközi gazdasági társulási szerződés vagy száz százalékban külföldi tulajdonú cég. Az engedélyről a kubai kormány dönt, a törvény szerint hatvan naptári napon belül. A nehéz rész utána jön: a munkaerő és a pénz útja.
Huszonöt év kubai munka alatt sokféle magyar kérdést hallottam, de az utóbbi két évben egy tér vissza makacsul: lehet-e odakint céget vinni. Kávé, napelem, szállásadás, egy kis műhely. A kérdezők fele abból indul ki, hogy tilos, a másik fele abból, hogy elég egy jó ismerős. Egyik sem igaz.
Az útnak minden lépése le van írva. Két dokumentumot érdemes egymás mellé tenni: az egyik kubai, a másik magyar, és a magyar Kuba-beszélgetésekben szinte soha nem kerül elő. Pedig éppen az dönti el, mi történik, ha a dolog rosszul sül el.
Melyik törvény szabályozza ma a külföldi befektetést Kubában?
A 2014. évi 118. törvény, a Ley de la Inversión Extranjera. A kubai Nemzetgyűlés 2014. március 29-én fogadta el, a Gaceta Oficial 2014. április 16-i, 20. rendkívüli száma hirdette ki, és a záró rendelkezései szerint az elfogadástól számított kilencvenedik napon lépett hatályba. Ez váltotta fel az 1995-ös, 77. törvényt. Végrehajtási rendelete a 325/2014-es kormányrendelet.
A törvény tizenhét fejezetből és hatvanegy cikkből áll. A végrehajtási rendeletét azóta háromszor módosították: 2018-ban, 2019-ben, és — ez a friss — 2026. június 3-án. Az utóbbit a Gaceta Oficial 2026. július 9-i, 57. rendes számában olvastuk el.
Ki lehet külföldi beruházó, és milyen formában?
A törvény 2. cikke szerint külföldi beruházó „természetes vagy jogi személy, akinek lakóhelye és tőkéje külföldön van”. Tehát magánszemély is. A 13. cikk három formát ismer el: vegyes vállalat, nemzetközi gazdasági társulási szerződés, és száz százalékban külföldi tulajdonú vállalat. A 16. cikk szerint az utóbbi lehet magánszemély saját nevében, kubai leányvállalat vagy fióktelep.
A vegyes vállalat kubai részvénytársaság, névre szóló részvényekkel, és a 14. cikk szerint a tulajdoni arányokat a felek szabadon állapítják meg. Nincs törvényi felső határ a külföldi részesedésre. Ez sokakat meglep. A társulási szerződés nem hoz létre új jogi személyt, és ebbe a formába tartoznak a szállodaüzemeltetési szerződések is.
Mely ágazatok nyitottak, és melyik kettő nem?
A 11. cikk szó szerint így szól: a külföldi beruházás minden ágazatban engedélyezhető, kivéve a lakossági egészségügyi és oktatási szolgáltatásokat, valamint a fegyveres testületeket — azok vállalati rendszerét kivéve. Két kivétel, semmi több. Az ingatlan külön fejezetet kapott: a 17. cikk lakás, turisztikai célú épület, külföldi jogi személy irodája és turisztikai ingatlanfejlesztés esetén engedi a tulajdonszerzést.
Az ingatlanoldalt korábban külön végigvettük, az új lakástörvény tervezetével együtt. Itt csak annyit: a 17. cikk beruházási formában szerzett tulajdonról szól, nem a magánszemély nyaralójáról. A legtöbb magyar érdeklődő pont itt csúszik el.
A Ley 118/2014 számai, ahogy a törvényszöveg írja őket:
15 százalék — a nyereségadó kulcsa vegyes vállalatnál és nemzetközi gazdasági társulási szerződésnél (36.1. cikk).
8 év — nyereségadó-mentesség ugyanennek a két formának, a megalakulástól (36.2. cikk).
50 százalék — ennyivel emelhető a nyereségadó természeti erőforrás kitermelésénél (36.4. cikk).
0 — a külföldi tag személyi jövedelemadója az osztalék után (35. cikk).
0 — munkaerő-felhasználási adó a vegyes vállalatnál és a társulási szerződésnél (39. cikk).
60 naptári nap — az Államtanács vagy a Minisztertanács döntési határideje (22.3. cikk).
45 naptári nap — ha egy központi államigazgatási szerv vezetője dönt (22.3. cikk).
30 + 30 nap — közokiratba foglalás, majd cégbírósági bejegyzés (51. cikk).
2 ágazat — a lakossági egészségügy és oktatás, ahol nem engedélyezhető (11.1. cikk).
Mit ad a törvény: milyen adót fizet egy külföldi tulajdonú vállalkozás?
Vegyes vállalatnál és társulási szerződésnél tizenöt százalék a nyereségadó, és nyolc évig egyáltalán nem kell megfizetni. A száz százalékban külföldi tulajdonú cégre viszont a 44. cikk vonatkozik: az az általános adójogszabályok szerint adózik. A nyolc éves mentesség és a tizenöt százalék a másik két formára van írva.
Ezt a mondatot magyarul még sehol nem láttam leírva, pedig a mérleg ezen áll vagy bukik. Aki kubai partner nélkül visz céget, az megkapja a szabadságot, és elveszíti az adókedvezményt. A 47. cikk hagy egy ajtót: a Pénzügyi és Árminisztérium egyedi elbírálás alapján adhat mentességet. Az egyedi elbírálás mást ér, mint egy törvényben álló nyolc év.
A garanciák oldala erősebb, mint amire a legtöbben számítanak. A 9. cikk szerint az állam garantálja az osztalék szabad kivitelét szabadon átváltható pénznemben, az átutalásra kivetett adó nélkül. A 4. cikk szerint kisajátítani csak a Minisztertanács által előzetesen kinyilvánított közérdekből lehet, kereskedelmi értéken megállapított kártalanítással.
Hogyan lehet kubai munkavállalót alkalmazni?
Közvetlenül sehogy. A törvény 30. cikke szerint a kubai dolgozókat egy állami munkáltató szervezet szerződteti, amelyet a Külkereskedelmi Minisztérium javasol és a Munkaügyi Minisztérium hagy jóvá. A cég ezzel a szervezettel köt szerződést, a dolgozó pedig vele áll munkaviszonyban. A 30.4. cikk hozzáteszi: a kubai dolgozók fizetése kubai pesóban történik.
Ez a törvény legkeményebb pontja, és a legkevesebbet emlegetett. Ha valaki nem felel meg, a 31. cikk szerint a cég kérheti a cserét — kérheti. A munkaügyi vitákat is a munkáltató szervezetnél rendezik. A vezető tisztségviselők az egyetlen kivétel: őket a közgyűlés nevezi ki.
Egy tegnapi szabály miatt ezt érdemes pontosan érteni. A Gaceta Oficial 2026. szeptember 2-i, 72. rendes száma kihirdette a 120/2026-os törvényerejű rendeletet a kubai állami vállalati rendszerről. A 25. cikke szerint az állami vállalat külső utasítás nélkül hagyja jóvá a saját létszámtervét, maga szerződteti a dolgozóit, és maga alakítja ki a bérrendszerét. Ez a szabadság az állami cégé. A rendelet hatálya az első cikke szerint az állami vállalati rendszer, a hatályon kívül helyezett négy norma mind arról szól, és a Ley 118 munkajogi fejezetéhez nem nyúlt. Hatályba szeptember 9-én lép.
A pesós bérezés súlyát a mai árfolyam mutatja meg. Az elTOQUE informális referenciaárfolyama 2026. szeptember 3-án egy dollárra 680, egy euróra 775 kubai peso volt. A törvény 29. cikke ad egy szelepet: a nyereségből ösztönző alap hozható létre a dolgozóknak, ha a minisztérium engedélyezi.
Mennyi idő alatt dönt a kubai állam, 2026 júliusa óta?
Az értékelő bizottságnak hét munkanapja van, a kérelmezőnek hét naptári napja a kért javítások beadására, az Államtanácsnak vagy a Minisztertanácsnak hatvan naptári napja a döntésre. Ezt a 153/2026-os kormányrendelet írja, amelyet Manuel Marrero miniszterelnök 2026. június 3-án írt alá, és amely a Gaceta Oficial 2026. július 9-i, 57. rendes számában jelent meg.
A rendelet a végrehajtási szabályzat huszonkét cikkét írta át. Két gyakorlati változás látszik belőle. A megvalósíthatósági tanulmány helyébe üzleti terv lép, amelynek módszertanát a Külkereskedelmi Minisztérium 78/2026-os rendelete adja meg. És a tulajdoni arányt nem érintő tőkeemelést mostantól maga a minisztérium hagyja jóvá, tizenöt munkanapon belül.
Yanet Vázquez Valdés külkereskedelmi miniszterhelyettes a kihirdetés napján elmondta, hogy a 2025 novemberében, a havannai vásáron bejelentett döntések nagyobb részét azonnal alkalmazni kezdték; a dokumentumok egyszerűsítése viszont jogszabály-módosítást igényelt.
Milyen iratot kér a kubai hatóság egy magyar cégtől?
A 153/2026-os rendelet új szövege tételesen felsorolja. Kell a létesítő okirat kubai felhasználásra hitelesítve és kubai közjegyző előtt jegyzőkönyvbe véve; egy évnél nem régebbi cégkivonat spanyol fordítással, a kubai konzulátuson hitelesítve; hitelesített éves beszámoló; egy évnél nem régebbi banki igazolás; a döntéshozó szerv hozzájáruló határozata; és hitelesített képviseleti meghatalmazás.
Magánszemélynél rövidebb a lista: személyazonosító okmány másolata és egy évnél nem régebbi banki igazolás. Ha viszont a beruházó leányvállalat, vagy offshore társaság képviseli, az anyavállalat támogató nyilatkozata is kötelező.
A gyakorlati szűk keresztmetszet a hitelesítés. A magyar cégkivonat spanyol fordítását a kubai külképviseleten kell hitelesíttetni, és Budapesten ez egyetlen helyen történik: a Kubai Köztársaság nagykövetségén, a XII. kerületi Zsámbéki út 2. alatt, ahol a konzuli ügyfélfogadás hétfőtől csütörtökig kilenctől délig tart. Heti tizenkét óra. Aki egy éves érvényességű papírral dolgozik, annak ez az ablak a naptára.
Hová fordulhat egy magyar befektető, ha vitája támad a kubai állammal?
Nemzetközi választottbírósághoz. A két ország 1999. október 22-én Havannában írta alá a beruházásvédelmi megállapodást, amelyet az Országgyűlés a 2004. évi VI. törvénnyel hirdetett ki, és amelynek rendelkezéseit 2003. november 24-től kell alkalmazni. A megállapodás 8. cikke szerint hat hónap eredménytelen tárgyalás után a beruházó a párizsi Nemzetközi Kereskedelmi Kamara választottbíróságához vagy UNCITRAL-szabályok szerinti eseti bírósághoz fordulhat.
Ez azért számít, mert a kubai törvény alapesetben mást mond. A Ley 118 hatvanadik és hatvanegyedik cikke szerint a tagok közti vitákat a létesítő okiratban foglaltak szerint, a megszűnéssel és felszámolással kapcsolatosakat pedig a területileg illetékes tartományi bíróság gazdasági tanácsa rendezi. A magyar beruházó tehát nem ugyanabból az egyetlen fórumból dolgozik, mint egy olyan ország befektetője, amelyikkel Kubának nincs ilyen megállapodása.
A többi cikk ugyanezt a logikát követi. Az 5. cikk szerint a kisajátításért járó kártalanításnak a kisajátítás előtti piaci értékkel kell egyeznie, kamattal együtt, szabadon átváltható pénznemben. A 6. cikk garantálja a nyereség és az eladásból befolyó összeg szabad átutalását. A 12. cikk szerint felmondás esetén a korábbi beruházásokra a védelem még tíz évig él. Ez jogi kérdés, konkrét ügyben érdemes szakértővel egyeztetni.
Egy dolog viszont hiányzik a magyar oldalról. A NAV 2026. február 5-i adózói tájékoztatója felsorolja mindazokat az államokat, amelyekkel Magyarországnak a 2026-os adóévben alkalmazható adóegyezménye van. Kanada, Katar, Kazahsztán, Kirgizisztán, Kína, Koreai Köztársaság, Koszovó, Kuvait. Kuba nincs a listán. A kettős adóztatás kérdését tehát nem egyezmény rendezi, és ez megint az a pont, ahol adótanácsadó kell, nem blogcikk.
Mit nem mutat meg a törvényszöveg?
A működési környezetet. A hivatalos befektetési portfólió 2025 novemberében 426 projektet tartalmazott tizenhárom ágazatban, a mariel különleges fejlesztési övezet saját, harminckilenc oldalas kiadványában ebből harmincnégy projekt szerepel öt ágazatban. A Külgazdasági és Külügyminisztérium konzuli tájékoztatója szerint viszont a kubai áramszolgáltató a tényleges igény 30–40 százalékát tudja fedezni.
A tájékoztató napi 18–22 órás kimaradásról ír a városokban, és arról, hogy 2026 júniusától a nemzetközi bankkártyák nem működnek a szigeten. Ezek tervezési adatok. Aki gyártásban gondolkodik, annak a saját áramforrás alapberuházás, nem opció.
Két apró mérés a mai napról, mert sokat elmond a fogadókészségről. A Külkereskedelmi és Külföldi Beruházási Minisztérium honlapjának TLS-tanúsítványa 2025. augusztus 18-án járt le — ma 381 napja. A hivatalos befektetésösztönző portálé, amelyre a minisztérium a külföldi érdeklődőket irányítja, 2026. május 20-án, azaz 106 napja. Mindkét oldalt biztonsági figyelmeztetéssel nyitja meg minden mai böngésző. Ezt ma magunk mértük.
A tegnapi rendeletben viszont van egy mondat, ami a következő éveket írja. A 22. cikk „versenyképes” kategóriába sorolt állami vállalatokról azt mondja, hogy azok a kereskedelmi társasággá alakulás elsődleges jelöltjei, „hazai és külföldi magántőke előtti megnyitás lehetőségével”. A 28. cikk pedig engedi, hogy az állami cég a kihasználatlan eszközeit bérbe adja külföldi beruházásnak is. A besorolás menetrendjét az állami vagyonkezelő intézet hatvan napon belül adja ki — vagyis novemberben lesz mit mérni.
És egy dolog, ami a bejelentés és a valóság közti távolságot mutatja. Manuel Marrero miniszterelnök 2026. július 30-án jelentette be a parlamentben az első vegyes vállalatot egy kubai magánvállalkozás és egy külföldi cég között. Nevet és ágazatot nem közölt. A forma tehát létezik, de referencia még nincs hozzá.
A Kubainfo.net huszonöt éve dolgozik Kubával, és több mint tizenötezer magyar utast kísért végig a szigeten. Ez a cikk hatályos jogszabályszövegekből készült: a 118-as törvényt, a júliusi és a tegnapi kormányrendeletet és a magyar kihirdető törvényt végigolvastuk. Aki komolyan gondolja a kubai befektetést, az kezdje két telefonnal — egy kubai ügyvéd és egy magyar adótanácsadó —, aztán a cégkivonattal. Ha a személyes pénzmozgás is kérdés, arról és arról is írtunk, milyen valutát érdemes magaddal vinni.
Gyakran ismételt kérdések
Alapíthat magyar magánszemély céget Kubában?
A 2014. évi 118. törvény 2. cikke szerint külföldi beruházó lehet természetes személy is, akinek lakóhelye és tőkéje külföldön van. A 16. cikk szerint a száz százalékban külföldi tulajdonú vállalatban a beruházó saját nevében is megjelenhet. Az engedélyt ettől függetlenül a Minisztertanácstól kell megkapni.
Kell-e kubai partner a vállalkozáshoz?
Nem minden formához. A vegyes vállalathoz és a társulási szerződéshez kell kubai fél, a száz százalékban külföldi tulajdonú vállalathoz nem. Az adókedvezmények viszont az első két formára vannak írva: a nyolc éves nyereségadó-mentesség és a tizenöt százalékos kulcs a 36. cikkben rájuk vonatkozik.
Kivihető a nyereség Kubából?
A törvény 9. cikke szerint az állam garantálja az osztalék szabad kivitelét szabadon átváltható pénznemben, az átutalásra kivetett adó nélkül. Ugyanezt erősíti a magyar–kubai beruházásvédelmi megállapodás 6. cikke. A gyakorlati akadály nem jogi, hanem devizális: a kifizetéshez a banknak rendelkeznie kell a valutával.
Van kettős adóztatási egyezmény Magyarország és Kuba között?
A NAV 2026. február 5-i, a 2026-os adóévre vonatkozó tájékoztatójában Kuba nem szerepel. Beruházásvédelmi megállapodás viszont van: az 1999. október 22-én aláírt egyezményt a 2004. évi VI. törvény hirdette ki, rendelkezéseit 2003. november 24-től kell alkalmazni. Adózási kérdésben érdemes szakértővel egyeztetni.
Alkalmazhat a külföldi tulajdonú cég közvetlenül kubai dolgozót?
A Ley 118 harmincadik cikke szerint nem: a kubai dolgozókat állami munkáltató szervezet szerződteti, a cég azzal áll szerződésben. A 2026. szeptember 2-án kihirdetett 120/2026-os törvényerejű rendelet ad közvetlen szerződtetési jogot, de az az állami vállalatoknak szól, és a Ley 118 munkajogi fejezetéhez nem nyúl.